Basszus totál türtőztetnem kell magam, hogy ne küldjek el olyan embereket, akiket igazán nem kellene... Ki vagyok tőle, hogy annak ellenére, hogy egyenlőre csak a szűk családot engedem a gyerek közelébe, mindig olyankor gügyögnek a gyerekemnek és ébresztik fel, amikor nem kéne. Aztán túlpörög (persze ők mondják, hogy nem) és győzzem megnyugtatni, az amúgy nyugodt kicsikémet.
Fel tudják borítani az egész napi rendszerünket.
És nem akarok hülye keresztkérdésekre sem válaszolni és tanácsokat hallgatni. "Mikor fog látni? Teáztatnod kéne! Itass vele vizet! Nincs elég tejed. Fáj a hasa. Pólyázd be. Fektesd hanyatt. Fektesd hasra. Nem kellene mérned a súlyát? Kölcsönözz mérleget! Nincs túl hideg nálatok? Nincs túl meleg nálatok?"
Komolyan mondom, lassan a hajamat tépem...
Bármilyen jó szándékkal jön valaki, akkor is elég nehéz megfelelően kezelni a dolgokat.
Kérdezem én, ha a kisszobában nem egy gyerek pihenne, hanem mondjuk egy éjszakát átdolgozott munkás, akkor is bemennének beszélgetni hozzá, amikor alszik???
Attól, hogy egy kis emberről van szó, attól még a tisztelet neki is ugyan úgy megjárna!!!
Ott tartok, hogy bekulcsolom az ajtót, kikapcsolom a telefonom, és hagyjon békén minket mindenki!!!
Ez az a meghitt időszak lenne az életünkben, amikor ismerkedünk a kisbabánkkal. Nem kell ide senki más!!! Attól is már előre kivagyok, hogy a jövő hónaptól több látogatóra is számíthatunk.
Persze örülök, hogy kíváncsiak ránk, de azt sem szeretném, ha átjáróház lenne... És szeretném, ha a látogatók is tiszteletben tartanák a kicsikém személyes terét.
Konkrétan ma ott tartottam, hogy bármennyire is szégyellem kis híján kidobtam a saját nagymamámat...
Vagy 4 órán keresztül itt volt, hangosan műsorozott és tapsolt a gyereknek, amikor a baba sírt ő is sírt, nekem meg osztotta a jobbnál-jobb tanácsokat...
Hát mondják, hogy a hormonok is tombolnak az anyukákban ilyenkor, de sokszor valóban nagyon nagy erőt kell vennem magamon, hogy megőrizzem a jó modoromat.
A Petike egyébként cuki pofa és eddig éjszakánként is jól alszunk tőle/Vele. Csupán délutánonként van egy kisebb "hasfájós" műsora. Amúgy csak eszik, alszik és pelenkát szennyez! :D
Majd hamarosan részletesebben is írok az első heteiről.
Most azonban ki kellett magamból írni a bennem felgyülemlett feszültséget...
Móni, olyan pengeélesen érzed a szükségleteidet, hogy emellé nem kell senki jó tanácsa!!! Ez komoly!! A soraidból az jön le nekem, hogy te hibátlan anyai ösztönnel tudod teljesen tökéletesen, mi lenne jó nektek, és ezt a környezeted nem tartja tiszteletben sajnos.
VálaszTörlésÍgy aztán tök jogosnak tartom, amit írtál a bezárt ajtóról és kikapcsolt telefonról.
Kívánom, hogy sikerüljön tisztázni a jót akaró rokonokkal a dolgokat, és legyen több nyugalmatok!