2013. június 16., vasárnap

Itt az ígért videó

Nagy nehezen kb. egy hete sikerült levideóznom Petike négykézlábas mutatványaiból egy kis ízelítőt.
Valahol azt olvastam, hogy gyerekeket fotózni igen jó, mert ők nem kezdenek pózolni a kamera láttán, hanem természetesen folytatják tovább addigi teendőjüket. Hát ezt valaki közölhetné az én Petikémmel is, mert amint meglátja a kamerát egyből csak arra koncentrál. :D
Mozgása azóta még tovább fejlődött. Elkezdett a lábujjhegyre emelkedésből előre szökkenni a lábacskáival, mint egy nyuszi. Szinte folyamatosan négykézláb van és hát két napja elkezdett konkrétabban kúszni. Eddig is haladt, de ez már inkább olyan mászás jellegű, a kezét és a lábát is egyszerre használja. Egy reklámújságra indult be. Mellette lapozgattam a földön és megtetszett neki, hát elindult feléje, én meg csak húztam előtte tovább, hogy csak folytassa. Persze a végén odaadtam neki, hogy meglegyen a sikerélménye és hát nagy élvezettel gyűrte össze. Jó pár kört megtett így. Ma pedig olyan félig-meddig fel is ült, de szerintem ez még nem volt annyira tudatos. Szóval Tökmagúrfi beindult szerencsére még viszonylag követhető tempóban. Állandóan felfedez, szerel, megszakért dolgokat. A technikai kütyük külön élvezetesek számára. A távirányító, a laptop, a fényképezőgép és a kamera a fő kedvencei (pontosabban lennének ha odaadnám neki). Az elsőt azért csak-csak megkaparintja. Aztán a szekrény fogantyúja is érdekes számára, bár múltkor kicsit megcsípte az ujját, de ez sem hatotta meg. Azóta nem annyira szívesen engedem a közelébe, persze nem akarok "nemszabad anyuka" lenni, de tudja ám a kópé. Ha azt mondom nem szabad, rámsandít, majd szerel tovább, majd ismét rám néz, hogy mit szólok. Annyira cuki! :) Ja és hát a hitaszékét sem annyira belülről élvezi, hanem inkább kívülről szerelgeti.

A múltkori bejegyzés óta növesztett 2 fogacskát is. Pont aznap este vettem észre a szájában, hogy: Jééé, azok nem fogacskák??? Belenyúltam és már rendesen éreztem a kis tüskéket. Azóta már szépen növögetnek. A vicces az, hogy semmilyen tünetet nem produkált. Pedig már felkészültem a nem alvásra, nyűgösségre. Reménykedem, hogy a többit is ilyen simán megússza, bár valaki mondta, hogy majd a szemfogaknál valószínűleg nehezebb lesz. Utána mindig méregetettem, hogy nincs-e láza, de csak egyszer volt egy minimális hőemelkedése.

Édes kis babafélelmei:
Már régebben is el akartam mesélni, hogy a legfőbb mumus számára a Tixó. Akár hányszor a közelében próbáltam ragasztgatni mindig megijedt, kétségbe esetten legörbítette a kis száját és sírni kezdett. Próbáltam megmutatni neki, hogy nem bánt, de egyenlőre még eredménytelen volt a dolog.
Aztán érdekes módon a porszívótól eleinte nem félt, de egy jó ideje elkezdett. Volt, hogy 45 percet tologattam az erkélyen, hogy aludjon (pechemre csak 15 percet) amíg villám tempóban felporszívóztam.
Aztán múltkor a Peti nyugtatgatta amíg porszívóztam és akkor elviselte. A napokban meg édesen aludt a szobájában, amíg én máshol felporszívóztam. Remélem ez az utóbbi marad ezen masinához való viszonya, mert ha nem, akkor az igen csak megnehezítené a dolgomat.

Őskorpiósága II. Frisch Péter:
Hát ha emlékeztek eléggé tartottam a skorpió jegyű babától. Eddig ez nem annyira látszott rajta, de olykor azért kezdi megmutatni a skorpiós vonásait. Egyik nap amikor kivettem a fürdőkádból olyan hisztit vágott le, megfeszítette magát, majd rúgkapált. Hűűű, mondtam azt a betyárját, ez nem lesz semmi... :D Aztán többnyire mosolygósan ébred, azonban ha néha mégsem, akkor aztán zeng tőle a ház amíg nem tálalom gyorsan a kajáját. Szerencsére ez viszonylag ritkán fordul elő. A földön is szépen eljátszik egyedül, de ha kimegyek egy pillanatra, akkor reklamál. Volt, hogy a hintaszékében játszott én meg kint takarítgattam valamit és elkezdett sírni, majd várta a hatást. Ha látott akkor sírt, ha nem akkor gondolta nem töri magát. Érdekes látni ahogy próbálgatja a dolgokat, köztük azt is, hogy kinél mivel mit tud elérni. Azt például nagyon tudja, hogy Laci papa hordozza a kis hátsóját. (Arról külön lehetne írni, hogy milyen különleges kapcsolat fűzi őt a papához. Annyira sajnálom, hogy apu nem érhette meg az ő születését. Mindig azt mondta, hogy ha fiú unokája lesz akkor "hídrobbantó faszagyereket" nevel belőle...)

Na, nem is szaporítom tovább a szót, itt a videó. Előtte már eléggé leizzadt a sok mocorgásban. Az elején előadja a kamerának való bájolgását (szerintem nagyon cuki) és a végén mutat egy kis ízelítőt a mozgásokból.


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése