2012. június 12., kedd

Petike (17.hét)

Hát tegnap végre újra láthattam a Picikémet! :)
Már alig vártam ezt az ultrahangot, mert az utóbbi időben semmi várandós érzésem nem volt. Annyira jó lett ismét a közérzetem, a fáradságom is alábbhagyott, szóval mindig kérdezgettem, hogy:
"Hahó, van ott valaki???"
Persze hát hová is tűnt volna... :D
De még mennyire hogy ott van, és mekkorát nőtt! Peti, a büszke apuka ismét elkísért és ámulva nézte a monitort.A genetikai vizsgálaton és az ultrahangon is mindent a legnagyobb rendben találtak.

Sajnos most nem sikerült olyan jó képeket készíteni, mint múltkor, mert hason feküdt és a kezecskéje is az arca előtt volt (pedig akkor 4D-set is tudtak volna csinálni).





A végén megkérdezte a doki, hogy szeretnénk e tudni a nemét. Persze mondtam, hogy nagyon!
(Én amúgy már tudtam, hogy mi lesz, mivel éjszaka egy csomó hülyeséget álmodtam az ultrahangról és megálmodtam a nemét. Reggel tudtam, hogy akkor az ellenkezője lesz, mint az álomban. Mindig az van, ha lényeges dolgot álmodok meg, hogy az ellenkezője a valós, úgyhogy azonnal meg tudtam fejteni.)
Szóval a doki mutatott egy közeli képet és mondta, hogy gondoljak csak vissza a 17. héttel ezelőtti dolgokra. :D Mire én mondtam, hogy bizony nagyon fiúnak tűnik.

Szegény Petiben kb. egy világ omlott össze, nem is tudta leplezni a csalódottságát... Annyira lányra készült, mert azt mondta, hogy majd olyan kis aranyos lesz, mint én, tele különleges tulajdonságokkal... Mikor megtudtuk én meg csak nevetni tudtam. Ej, apu, apu, szóval újra fiú szeretnél lenni... :D (Ezt majd bővebben kifejtem.)

Kérdeztem a dokit, hogy ez mennyire biztos? Azt mondta, hogy 51%, de gyorsan nyomtatott egy képet alul nézetből is, hogy nyugodtan tanulmányozzuk.


Szóval a combocskái és köztük a bizonyíték! :D Hát nem úgy tűnik, hogy lány lenne... :)

Be kell, hogy valljam kicsit nekem is át kell kalibrálnom magam, mert eddig nehezen tudtam magam elképzelni fiús anyaként. Elgondolkodtam, hogy vajon mi mindent lehet csinálni egy fiúval... Azt hiszem a cuki ruhácskákat és a hajcsatokat hanyagolnom kell. Talán jobb ha hímezni és gyöngyöt fűzni sem tanítom. A hastánc téma is kérdéses számára... 
Hát majd nézzük az autókat, meg focizunk. :D 
Persze gondolom ennél jóval árnyaltabb a dolog, de hát semmi tapasztalatom nincs ezen a téren, hiszen a környezetemben nem voltak kicsi fiúk. Úgy döntöttem, hogy majd konzultálok több fiús anyával és kitágítom a látókörömet!

Estére a Peti is egészen jól megbarátkozott a gondolattal, de szerintem legalább kell egy hét, ha nem több mire teljesen átáll a fiú témára! :)

Szóval Petike, drága kisfiam üdvözöllek! :)







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése